A boldogság legyen a Te mindennapi valóságod!

A Hogyan valósítsam meg…? kérdésre találhatsz válaszokat.

Csak a most van, a pillanat. Csak itt és most tudsz boldog és szabad lenni. A múlt már elmúlt, a jövő még csak elképzelés.

Egy kéz tart egy szabályos üveggömböt. A háttérben egy óra sziluettje, az üveggömbön ez tükröződik. Az idő akkor most kint vagy bent van? Van-e múlt és van-e jövő? Az óra az időre figyelmeztet, nem lehet visszatekerni az órát, a múlt már elmúlt, és előre sem lehet tekerni, a jövő még csak elképzelés. Csak a pillanat, az itt és most van, most tudsz csak boldog és szabad lenni.

Mi lett volna ha…?

A magyar nyelv három időt különböztet meg, múlt, jelen és jövő (kínlódok is az angol igeidőkkel…). A múlt már megtörtént, nem lehet megváltoztatni, nem lehet átírni, nem lehet kitörölni. Sokszor bánkódik rajta az ember, mereng rajta hogy mit kellett volna másképpen csinálnia, hogyan lehetett volna, mi lett volna ha… stb. Persze marcangolja és vádolja magát, cipeli a terheket, bűntudat gyötri az elmulasztott vagy az éppen megtett dolgok miatt. Keresi a megoldást reinkarnációs körök, karma, sors, előre elrendeltem magamnak, meg kellett élnem, ezt mondták az égiek, nem segítettek az angyalok, rengeteg válasz létezik, mindenki kiválaszthatja a személyiségéhez leginkább illő verziót. Félre ne értsd, nem azt akarom mondani, hogy ezek a dolgok nem léteznek. Inkább úgy fogalmazok, hogy én nem látom megfelelően bizonyítottnak és alátámasztottnak a legtöbb esetben, hogy kétségtelenül és tuti biztosan ok-okozati összefüggés van az önmarcangolás, a bűntudat és sors, a karma vagy az égiek között.

Tudod mi az alapvető probléma a múlthoz való általános hozzáállással, amelyben ezek a nézetek megjelennek? Egy tény mellett elsiklik és nem kezeli a súlyának megfelelőlen. A tény az, hogy adott helyzetben mindig a legjobb döntést hozod. Ez annyira fontos, hogy elismétlem: MINDIG AZ ADOTT IDŐPILLANATBAN A RENDELKEZÉSDRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK ALAPJÁN CSELEKSZEL ÉS EZEK ALAPJÁN MINDIG A SZERINTED LEGJOBBAT TESZED. Kivétel nélkül így van.

AMELYIK INFORMÁCIÓ NINCS A BIRTOKODBAN, AZT NEM VEHETED FIGYELEMBE A DÖNTÉSEDNÉL, egye logikus? Hogyan is kezdődnek az önvádaskodások, mi a kezdő mondat? Ha tudtam volna…. Ez nagyon fontos! HA TUDTAM VOLNA! DE NEM TUDTAM!!!!!! Itt van a lényeg: akkor még nem tudtam, de most már tudom! Nem is csinálhattam mást, mert nem volt a birtokomban az a tapasztalat, ami a cselekvés következtében került csak a birtokomba. A mostani, több információ és a tapasztalat birtokában rendelkező énem ítéli meg a múltbeli énemet, amelyiknek kevesebb információja és tapasztalata volt. Szerinted ez igazságos és egyenrangú felek közötti meccs? Lehet itt nyerni? Van rá esélyed?

Ahhoz, ahol és aki most vagy, kellett a múltbeli cselekvésed (vagy mulasztásod, most mindegy). Ha nem tetted volna meg a múltban, sosem került volna a birtokodba az új tapasztalat és az új információ, ami alapján most megítéled a régi önmagadat! Ezt az öngólt hogyan tudod megmagyarázni?

Hogyan lehet kijönni az önvádból?

A hibáztam, félresikerült valami, az önmagam marcangolása, vádolása és folyamatosan bűnösnek találom magam állapotból az a fajta hozzáállás hozhat ki, hogy újrakezdem, mert újra lehet kezdeni és nem adom fel a buktatóknál, mert ezek az élettel és a sikerrel együtt járnak, tanulok a múltból és nem követem el újra ugyanazokat a típusú hibákat. Ilyen módon találhatunk megoldást az adott problémára, mert a múltat általában jóvá lehet tenni. Meg nem történtté tenni egy eseményt vagy kitörölni nem lehet, de valahogy biztosan lehet javítani rajta. Az már egy másik kérdéskör, hogy miért nem a helyrehozatalt, a dolgok rendbe tételét, korrigálását csinálja az ember és miért választja inkább az önvád útját.

Jövőképek gyártása

Megjósolható jövő?

Kimutatható, ha valakinek nagyjából ismerjük a múltbeli cselekedeteit, akkor felvázolható egy eseményskála, ami bekövetkezhet a konkrét embernél, azaz „megjósolható a jövője”. Ami az eseményskálán kívül esik, az adott feltételek mellett az illetőnek nem választható lehetőség, hiába vágyik rá hogy az történjen meg, ez csak az illető vágya, nem lesz belőle valóság, nem fog megvalósulni. Azaz meg lehet mondani a jelenben, hogy mi az ami megtörténhet és mi az ami nem, és így azt is meg lehet mondani, hogy a lehetséges eseményekből legnagyobb valószínűséggel, azaz majdnem biztosan mi fog történni nála, mi fog megvalósulni. Ebben semmi megmagyarázhatatlan nincs, minden logikusan levezethető.

Nézzünk rá egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy Berci 31 éves, a mobilján van egy szépen kinéző sakk alkalmazás, véletlenül elindította a buszon hazafelé és annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, hogy megnyeri a magyar sakk bajnokságot 5 év múlva. Életében nem sakkozott, nem ismeri a szabályokat, nem tudja milyen stratégiákat lehet alkalmazni, nem ismeri a bábukat.

Mi viszont ismerjük a múltját: fogalma sincs a sakkról, a sakk bajnokság folyamatáról, nincs gyakorlata. A valószínűleg a jövőben bekövetkező eseményskálájában a sakk bajnokság megnyerésének esélye gyakorlatilag nulla, ez tehát kívül esik az eseményskáláján, nem választhatja a múltbeli cselekedetei alapján, hiába is vágyik rá. (Attól a változattól most vonatkoztassunk el, hogy esetleg minden jelölt koronavírus fertőzést kap, egyedül Berci indulna a bajnokságon és így megnyerné.)

Tegyük fel, hogy Berci másnap reggel úgy ébred fel, hogy tényleg komolyan meg akarja nyerni a sakk bajnokságot, erősen motivált. Ennek érdekében elkezdi formába önteni előző esti elhatározását és vesz egy sakk készletet, tanulmányozza a játék szabályait és komolyan napi 10-12 órákat gyakorol interneten a világ minden részén levő sakkozókkal. Vannak ugyan döccenők, de nem adja fel és csinálja. Egy év múlva már bekerül az induló a sakk bajnokságba, bár utolsó helyen végez, de önmagához képest ez óriási fejlődés, így tovább, egyre közelebb kerül a kitűzött céljának a megvalósulása. Mi történt? Berci a jelenben alapvetően és gyökeresen megváltoztatta a feltételeket, így a jövőben esetleg bekövetkező és választható eseményskálájába bekerült lehetőségként a sakk bajnokság. Ami nem lett volna választható lehetőség számára a múltbeli cselekedetei alapján, az választható lett. Amit nagyon fontos felismerni: ha most cselekszik magáért, megváltoztatja a körülményeit, akkor a jövője is meg fog változni!

Tehát ha ismerem a múltbeli cselekedeteit valakiknek, akkor nagy biztonsággal valószínűsíthető, megállapítható hogy mi fog történni vele, az életében. Ez nem jóslás, semmi mágia, varázslat nincs benne, pusztán racionális, logikus, józan gondolkodás.

Mi lesz, ha..?

Ha már a múltban ilyen profin ment az önostorozás és az önkínzás, nézzük, mi lehet az ennek megfelelője a jövőben?

Az ember a jövőben általában hajlamos a lehetséges felmerülő kudarcokat, kockázatokat, veszélyeket felnagyítani, túldramatizálni, bármilyen apróságot túlértékelni és inkább negatívan értékelni a jövőt. Mert mi lesz ha odaérünk? Mihez kezdünk vele? Hogyan készüljek fel rá most, hogy akkor ne érjen váratlanul egy lehetséges helyzet? Mi lesz ha…?

Mit is csinál ilyenkor? Legtöbbször egy külső szemlélő számára bagatell, apró dolgon pörög, aminek igen csekély a bekövetkezési valószínűsége és alapvetően az illető életére sem lenne nagy befolyása. Azaz rágódik valamin, ami most nincs és valószínűleg nem is fog bekövetkezni és fontossága sincs.

Ha megnézzük részletesebben és tüzetesebben, általában ez a jövőbeni elkerülendő esemény az illető eseményskáláján alapvetően kívül esik és nem következik be. Vagy ha esetleg be is következik, annyira apróságról van szó, amelyek folyton felmerülnek az ember életében, de valahogy mindig sikerül kezelni ezeket, előzetes rágörcsölések nélkül is.

De ha elég kitartó a téves elképzelése mellett és mindent megtesz érte, megváltoztatja a feltételeket és a körülményeket, akkor meg fogja teremteni magának, mint önbeteljesítő jóslatot. Akkor majd büszkén kijelentheti: na ugye, megmondtam hogy ez lesz!

Másik lehetőség, hogy a jót, a nagyszerű dolgokat, a boldogságot a jövőbe helyezi. Egyszer majd jó lesz! Várjál csak, a vége jó lesz! Majd meglátod milyen pompás dolgok várnak még rád! Istencsászár leszel! Majd a jövőben jó lesz, csak várd ki!

Ebben az esetben a jót helyezte ki a bizonytalan jövőbe, nem a rosszat, ilyenkor a jelenben levő élvezetes dolgokat tolja át a jövőbe. De a jövő mitől függ? Berci példájában láthatjuk, attól hogy mit teszünk most! Ha nem változtat a dolgain, a hozzáállásán, akkor a jövője nagy biztonsággal valószínűsíthető és ebben a pompás dolgok csak elvétve lesznek benne. Valószínűleg azért csinálja, mert most sincsenek jelen az életében a nagyszerű pillanatok, de ha nem változtat most, akkor mitől várja, hogy jövőben ezek bekerülnek az eseményskálájába és a boldogság lesz a valósága?

Ugyanazt csinálja a jövőben, mint amit a múltnál láttunk: leragad egy elképzelésnél és nem változtat rajta, nem lép ki a mókuskerékből.

Ebből a csapdából szerintem úgy lehet kijönni, hogy pozitívan állok a feladatokhoz, képes leszek megoldani őket és a jelenben levő, valós problémák megoldására koncentrálok.

Természetesen a jövővel kell foglalkozni, de csak annyit, hogy pontosan mit akarok elérni és mikor, célmeghatározás szempontjából. Aztán az akadályokat szépen sorban, a jelenben oldom meg, a jövő pedig igazodik a cselekedeteimhez, nem kell extra nehezítéseket adni magamnak!

A jelen, a pillanat

A jelenben tudsz cselekedni. Ahhoz, hogy ez jól menjen, a múltbeli terheket és a jövőbeli aggodalmakat, elképzeléseket is el kell engedni. Nem állítom, hogy elsőre nagyon könnyen fog menni, de jobb megoldást nem tudok és gyakorlással ez is egyre könnyebbé válik.

Ha már nem nyomaszt sem a múlt, sem a jövő, akkor csak az örök jelen marad. A MOST. Itt cselekszel, itt éled az életed, itt tudod kiteljesíteni önmagad. A mostban tudsz szabad és boldog lenni. A jelenben vagy önmagad!

Önmegvalósítás

Az önmegvalósítást a pillanatban, itt és most tudod elérni! Természetesen ez nem megy mindig minden pillanatban, de törekedni kell rá és ahogyan egyre növekszik ezek aránya az életeben, úgy lesz egyre nagyobb a szabadságod és a boldogságod!