A boldogság legyen a Te mindennapi valóságod!

A Hogyan valósítsam meg…? kérdésre találhatsz válaszokat.

Az egyensúlyra törekvés segít utat mutatni! Amennyire lehetséges, tartózkodni kell a túlzásoktól!

Egy darab női lábfejet látni, amint a tulajdonosa háton fekszik, a lábát és a lábfejét is kinyújtva a magasba. A lábán rózsaszín zokni van és több színes könyvet rátettek a talpára, a könyvekre egy talpas üvegpoharat állítottak, az üvegpohárba felülről színes italt töltenek. Az egész furcsa helyzetben nagyon kell egyensúlyoznia, tartózkodnia kell a túlzásoktól, különben leesnek a tárgyak.

Az egyensúlyi állapotra, az arany középútra való törekvés fontos, segít utat mutatni. Amennyire lehetséges, minden életterületen, minden szituációban tartózkodni kell a végletektől. A túlzások legtöbbször valamilyen egyensúlytalanságot és így problémát okoznak.

Egyensúly mint fogalom mit jelenthet?

Nézzünk rá egy példát! Híres szólás, nagyon sokan használják: átesik a ló másik oldalára. Az ember van egy helyzetben, amiből szeretne megszabadulni. Annyira mást akar, hogy talál egy homlokegyenest ellenkező megoldást, mint amit eddig csinált. Helyesen a teljes nézőpontváltást kezdi el működtetni az életében, átállít mindent az új nézőpontnak megfelelően. Aztán egy idő után kiderül, miután az új helyzetet megtapasztalta, megismerte, hogy azért ez sem az igazi. Kicsit szűk itt-ott, máshol szúr, néhol meg túl bő. A korábbi és az új végletes helyzet sem az igazi önmagában, ahol az egyik nagyjából megfelelt, a másik éppen ott vannak hiányosságai. Az ember pedig ott áll és nem érti, akkor most mi a helyzet?

Az igazság valahol a két véglet között van. A lovon a legideálisabb pozíció, ha középen ül a lovas és nem a ló bal vagy jobb oldaláról próbálja irányítani a paripát.

Nyár és sör

Tegyük fel, hogy István szereti a sört. Nyár van, kánikula, strand, szárazság, forróság. Megkérdezzük Istvánt: kérsz hideg sört? Istvánnak hirtelen fülig ér a szája, nagyon megörül a lehetőségnek, persze hogy kér! Adunk neki egy nagy korsó hideg sört, István megissza. Újra megkérdezzük tőle: kérsz még sört? Jókedvű válasz: igen, kérek! Újabb korsó, megissza hamar. Harmadszor is megkérdezzük tőle: kérsz sört? István már szinte csak kötelességből rábólint: igen, kérek! Megkapja a korsó sört, megissza, nagyon lassan megy, Istvánon már láthatóak az alkoholos befolyásoltság jelei. Kérdezzük meg újra: kérsz sört? István érzi, ha kéri az újabb sört, már baj lesz, de hát az ingyen sörnek nem lehet ellenállni… Megkapja a sörét, kicsit beleiszik, és mindenki látott már részeg ember, el tudja képzelni az eseményeket: István már hirtelen mindent jobban tud, megjön az önbizalma, szerinte a legsármosabb férfi lett belőle a strandon és ezt a hölgyek tudtára kell hoznia mindenképpen, a férfiaknak pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy ő lett az alfa hím stb. Aztán megjelennek a nem kívánt mellékhatásai az alkoholos állapotnak, pl. hányás, émelygés, szédülés, mozgáskoordináció hiánya stb.

Nézzük mi történt! Jóból is megárt a sok. Közmondás, újabb közhelynek tűnik, de átgondolva István és a sör esetét, már érthető hogy mire szeretné felhívni a figyelmet. István szereti a sört, de az egyre több mennyiség a pozitív oldalból átcsap a negatív oldalba. Mi lett volna a megoldás? Az egyensúlyi állapotnál megállni, amikor még jól esett a sör, és a káros mellékhatások sem voltak még jelen.

Észrevetted, hogy gyakran használunk olyan kifejezéseket, hogy szörnyen jó, hogy eszméletlen klassz, pokolian jó? A jó fokozását nem egy pozitív jelzővel, hanem egy negatívval oldjuk meg és mégis úgy értelmezed, hogy nagyon-nagyon-nagyon jó. Szerintem arra mutat rá, hogy a jó és a rossz között nagyon vékony a határvonal, de talán nincs is határvonal. A túl jó kategóriája, amikor István annyi sört ivott, hogy már rosszul lett tőle, holott a sört nagyon szereti! Ebben az esetben a sör jó vagy rossz?

Túlzások

Megfigyeléseim alapján, saját életemben hajlamos vagyok túlzásokba esni. Képes vagyok nagyon messzire elmenni adott kérdésben, akár rá is görcsölök, de végülis ennek köszönhetően szedtem össze végül az a rendszert, amit most is olvasol. Például túl sok munka esetén, semmi másra nem marad idő és energia, a túl kevés munka pedig tétlenséget okoz és a ember nem tud mihez kezdeni magával, nyilván nem a legjobb megoldás egyik se. Túl sok alvás miatt felborul az életritmusa az embernek és egy pont után már nem tud aludni, ki kell fárasztani magát hozzá. A túlhajszoltság, mint másik véglet, elég sok példát lehet rá találni és gondolom nem kell bemutatni.

Hogyan lehet kerülni a szélsőségeket?

Eleinte az ember úgyis csapong az egyik végletből a másikba, ezt nem lehet kikerülni. Nehéz kívülről megmagyarázni neki, hogy vigyázz, kiestél az arany középútról, már nem vagy harmóniában! Nem érti akkor sem, maximum annyit vesz észre, hogy a dolgok az életében már nincsenek összhangban. A hintázás közben figyelni kell az eseményeket, önmagamat, elemezni a helyzeteket folyamatosan, mert így lehet felismerni, ha éppen az egyensúlytól eltávolodott az ember. Aztán ahogy egyre nagyobb a gyakorlata benne, egyre több a tapasztalata, egyre hamarabb le tudja állítani a széthúzó folyamatokat, egyre kisebb erőfeszítéssel, azaz egyre könnyebben megtalálja az egyensúlyt. Nem csak adott típusú helyzetben, hanem felfedezi a mintázatát a jelenségnek, amit utána analógiásan, rugalmasan tud alkalmazni gyakorlatilag bármikor és bárhol. Azaz egyre könnyebben megtartja az egyensúlyt.

Szerintem nem lehet kívülről objektíven, pontosan, mérhetően és visszaellenőrizhetően megmondani, hogy kinek mi a jó vagy rossz, mi lenne az ideális adott helyzetben bármelyik embernek. Gondolj bele, ami nekem mondjuk egyensúlyi állapotot jelent, másnak ugyanez szélsőség. Nincs egy abszolút skála, egy képlet, ami megmondja, hogy most éppen az út bal vagy jobb oldalán vagy, netán a felezővonalon? Onnan tudod, hogy magához az úthoz viszonyítod az aktuális helyzetedet, de nem egy mérőszalag által meghatározott abszolút, konkrét helyhez.

Inkább a szabályokat kell ismerni, hogyan működnek a szélsőségek és az egyensúly a különböző helyzetekben. Amint ezeket megérti valaki, már nem kell gondolkodnia a szabályokon, nem kell méricskélnie, azonnal alkalmazza új szituációkban is, méghozzá egyre magabiztosabban.

Hol lehet az egyensúly?

Az egyensúly szót ha megnézzük, akkor az egyen-súly összetett szót találjuk. Tovább bontva, az első részében az EGY szó tűnik fel. Tehát nem több, hanem EGY. Az egyensúly így egyféle állapotot jelenthet, ehhez képest a kibillenések bármilyen irányban lehetnek, tehát több, sok egyensúlytalansági állapot létezik.

Hol lehet az egyensúly? Ha jól belegondolsz, egy konkrét ember esetében is, adott szituációban más lehet az egyensúly más-más időben vagy egyéb körülményektől függően. Az arany középút tehát szintén valamilyen sávban mozog, abszolút értékben nem lehet meghatározni. Az egyensúly nem egy statikus valami, hanem a körülmények szerint dinamikusan változó.